Esotanc.hu

Ha ön klubtag itt regisztrálhat:
Reigsztráció

Statisztika

Megtekintett

Megtekintett|Találat |Egyedi

  • Elmúlt 24 óra: 0
  • Utolsó 7 nap: 0
  • Utolsó 30 nap: 0
  • Jelenleg: 0
Hírlevél
Régi honlapunk

Régi honlapunk

Piróth Sándor nagymamája Szabó Istvánné Gere Etelka, így emlékezett vissza a 64 évvel ezelõtt történtekre: 

-23 éves voltam, kora tavasszal történt, az eset, de nem akkor, amikor elõször bombázták a repülõgép gyárat. A pincében voltunk, és olyan erõs motorzúgást hallottunk, hogy attól féltünk, hogy ránk fog zuhanni a repülõgép. Késõbb megnéztük a gépet, ami a földünktõl nem messze szállt le. Összetört, és kiégett, de nagyjából egyben volt. Emlékszem rá, hogy ejtõernyõsöket is elfogtak, de néhány ember a gépben halt meg.
Etelka néni elmesélte, hogy a gép nem a motor helyén, hanem egy kicsit arrébb szállt le, de biztos, hogy ebben a dûlõben, mert itt volt akkor is és most is a földjük. A gép történetének felkutatásához a Magyar Királyi Csendõrség jelentései nyújtottak elsõdleges segítséget. Volt egy tavaszi idõpont és egy helyszín, Szigetszentmiklós. A jelentésekben lejegyezték, hogy 1944. április 13.-án kényszerleszállást hajtott végre egy négymotoros bombázó Szigetszentmiklóson. Április 13.-án a 461. Bombázó Csoport, a hetedik bevetésére szállt fel Burke õrnagy vezetésével. Nagy romboló erejû bombákkal támadták a Dunai Repülõgépgyárat. A cél felett erõs légvédelmi tûz és vadászgépek fogadták a köteléket. Az amerikai jelentések szerint a bevetés során 58 egy és két motoros vadászgéppel találkoztak, sõt a kétmotoros vadászgépek rakétákat lõttek ki a kötelékre. A bombázók lövészei három ellenséges gép megsemmisítését és három gép valószínû lelövését jelentették. A bombázó kötelék tizenöt gépe sérült meg a támadás során, és a 766. Bombázó Század kettõ, a 764. Bombázó Század egy B-24-es bombázója nem tért vissza. A cél felett egy légvédelmi lövedék eltalálta Charles W. Bauman fõhadnagy 44-es oldalszámú gépének 1-es motorját. A robbanástól kigyulladt a motor és az egyik üzemanyag tartály. Az eltalált bombázó tett egy éles 180 fokos bal fordulót és neki ütközött a kötelékben repülõ Paul S. Mowery hadnagy 49-es számú gépének. Az ütközéstõl Mowery hadnagy gépének egyik légcsavarja és jobb szárny egy darabja leszakadt. Bauman fõhadnagy gépe a cél körzetében pörögve zuhant az ütközés után. Mowery hadnagy gépe az ütközés után lemaradt, majd pörögve zuhanni kezdett. Az alakzatban repülõ másik bombázó személyzete látta, hogy Mowery hadnagy a gépet úgy kb. 2000 lábon kivette a zuhanásból, és tovább repült, majd elvesztették szem elõl. A harmadik eltûnt gép parancsnoka Kay B. Steele fõhadnagy volt. A célt még sikerült elérnie a kötelékkel, de már nem tudott visszatérni a bázisára. Mowery hadnagy gépe nem lehet a megtalált gép, mert a hadnagyot Bugyi községben halotti anyakönyvezték, mely szerint 1944. április 13.-án 12 órakor halt meg koponyaalapi törésben, Bugyi-Alsódélegyháza pusztánál. Továbbá a Mowery-személyzet két tagját Harry E. Deant és Earl D. Blalokot bántalmazták Kiskunlacházán, amit a népbírósági közlöny a háború után leírt. Letartóztatták, és elítélték azokat a kiskunlacházai személyeket, akik bántalmazták a két amerikai pilótát. A környéken volt bombázó lezuhanás is, mert a Magyar Királyi Csendõrség jelentette, hogy négy motoros bombázó lezuhant Kiskunlacházánál és Délegyházánál. A valóságban Kiskunlacháza, Bugyi, és Délegyháza közötti területen zuhant le a B-24-es, és ezért jelentette két csendõrõrs is. Ez alapján biztos, hogy Mowery hadnagy az ütközés után ki tudta venni a Liberátort a zuhanásból, – ahogy a kötelék más személyzete jelentette- majd megpróbált eljutni haza, de nem sikerült, mert a gép sérülése olyan súlyos volt, hogy lezuhant.

 

V031
v034
v035
v037
v062
v064
Steele fõhadnagy gépét is ki lehet zárni. Az amerikai jelentés szerint kivált a kötelékbõl és eltûnt. Galambos Gábor és Végsõ István kutatóknak sikerült ennek a gépnek a lezuhanási helyét felkutatni Kelebiánál. A Repülõ Kísérleti Intézet egyik személyzete, Konráth János fõhadnagy és Újváry László zászlós lelõtt egy B-24-est Kelebiától keletre. A gép személyzete hadifogságba került, a Stalag Luft III táborba. A táborban egy amerikai hadifogoly Ewell McCright feljegyezte, hogy ki hol esett fogságba. Richard G. Lyke törzsõrmester szerint Szebeen, Charles A. Humphress õrvezetõ és Stanley A. Kosierowski õrmester szerint Szegeen, Even G. Medellin szerint Szgedia, Jack R. Severns hadnagy szerint Szegreb, és a gép parancsnoka Steele fõhadnagy szerint Szged volt az a magyar helyiség, ahol elfogták õket. Szerintem mindenkinek beugrik Szeged városa a felsorolásból.Kizárásos alapon Bauman fõhadnagy gépe maradt. Ezt a cél felett látták pörögve zuhanni, majd szem elõl vesztették. A gép valószínûleg lapos szögben ért földet és ezért viszonylag egyben maradt, ahogy a szemtanú is elmondta. A személyzet sorsáról nincs semmi adat, vagyis Európában nincs nyilvántartott sírhelyük, és nincsenek eltûntként nyilvántartva. Ez arra utal, hogy vagy mindenki túl élte a háborút, vagy mindenki meghalt és a háború után hazaszállították a holttesteket. A ráckevei bevonulási központ, a szigetszentmiklósi elõljáróságtól kapott információk alapján 1946. február 20.-án jelentette, hogy az április 13.-án és a július 30.-án lezuhant repülõgépek személyzetébõl 12 fõ a temetõben és egy fõ az Alsóbucka erdõben temettetett el. Innen amerikai katonák szállították el a holttesteket ismeretlen helyre, 1945. szeptemberében. A 461. Bomber Group történésze, Hughes Glantzberg szerint a gépen tizenkét fõ tartózkodott és mindenki meghalt, vagyis az elszállított holttestek között volt a gép személyzete.A Magyar Roncskutató Egyesület kutatóival közösen kezdtük el a feltárást. Rövid szakmai megbeszélés után kezdõdött a feltárás és táborépítés. A kiemelés helyszínén már kihajtott a búza, ezért a lehetõ legkisebb területen dolgoztunk, hogy elkerüljük a károkozást. Szalaggal kijelöltük a közlekedõ sávot, a munkaterületet, majd indult a feltárás. Felhúztuk a magyar zászlót és felépítettünk egy katonai sátrat, arra az esetre, ha esne az esõ. Egyrészt minket védett volna, másrészt a gödör fölé helyezve nem lesz sártenger a kiemelés területe. Kijelöltünk egy 4×4-es négyzetet, és kiástuk a felsõ 20 centis földréteget. Végig ásóval dolgoztunk, nem volt értelme markolót használni, mert tudtuk, hogy nem kell mélyre ásni. Ekkor kilátszott a motor és utána már csak 3×3-as négyzetben folyt az ásás 120 centi mélységig. Egy méter mélyen volt a motor hátsó része, ami alá két kötelet tettünk a kiemeléshez. Légrády Lajos a dokumentálásért felelt, rögzítette munkafolyamatokat és elkészítette a feltárás helyszín rajzait. Egy kamera fix helyrõl folyamatosan rögzíti a munkálatokat, egy kézi kamera veszi az érdekes momentumokat, és egy fényképezõvel rögzítjük a fontosabb alkatrészeket. A kiemelés helyszínrajzán rögzítésre kerülnek a munka gödör méretei, a motor helyzete, és GPS koordinátái. Ez egy -a motor kiásásához képest- unalmas feladat, de az események rekonstruálásánál fontos minden apróságot rögzíteni. A motor kiásása után a hengerek megtisztítása következett. Dél körül megérkeztek a sajtó képviselõi, és egy rövid tájékoztató után a motor ismét a levegõbe emelkedett a daru segítségével. A leleteket felpakoltunk az Uralra, majd Piróth Sándor átvette a kiemelés területét, majd elindultunk vissza a múzeumba. Tisztítás után megvizsgáltuk a motor állapotát, a forgattyús házon 12 henger van meg sérülten, egy hengerrõl hiányzik a hengerfej, egy henger pedig tõbõl kiszakadt. Négy henger kimozdult a helyérõl és néhány hengert megpróbáltak leszerelni, mert hiányoznak a csavarok. A motor mögötti deflektorok kétharmada megmaradt, úgy, mint a kipufogó koszorú és a szívó csövek. A motor áttételházát és a segédberendezés házat leszerelték. Néhány hengernél megmaradtak a szelepemelõk is, de van olyan henger, ahonnan leszerelték. A hiányzó hengerfej és a henger sugár irányban távolodtak el a blokktól, mert a hiányzó hengerfej mögött, ott van a deflektor lemez, szinte ép állapotban. Ez a sérülés nem eredhet zuhanásból, mert akkor hátra felé mozdult volna el a henger és leszakította volna a deflektor lemezt. Szerintem, a légvédelem ezt a motort találta el, és ez okozta a sérüléseket